A magyarok négyötöde (79 százalék) szerint be kell fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket, mindenféle korlátozások nélkül – derül ki a Társadalomkutató felméréséből. A kutatás szerint a magyarok pártállástól, lakóhelytől és korcsoporttól függetlenül szolidárisak Ukrajna népével, minden vizsgált csoportban legalább kétharmados többsége van a menekültek támogatásának, tehát az ügyről való vélekedés hídként köti össze Magyarország társadalmi csoportjait.

A szomszédos Ukrajnában zajló háborús konfliktus kapcsán felmérést végzett a Társadalomkutató, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket Magyarországnak korlátozások nélkül be kellene fogadnia, vagy sem. A magyarok egyhangúnak mondható választ adtak, szolidaritásukat kifejezve az ukrajnai menekültekkel.

A Társadalomkutató felmérése szerint a teljes népesség négyötöde (79 százalék) szerint korlátozások nélkül be kell fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket (18 százalékuk szerint nem kellene). Az adatok további elemzéséből az is kiderül, hogy jelentős törésvonalak egyáltalán nem fedezhetőek fel a társadalmon belül az ügy kapcsán, a társadalom álláspontja egységes. A kormánypárti és kormányellenes szimpatizánsok egyaránt négyötöde (előbbinek 81, utóbbinak 78 százaléka szerint) támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Még az általában tetten érhető vidék-város törésvonal sem érvényes jelenleg: a budapestiek és vidékiek szintén négyötöde (83 és 78 százalékuk) megértő a menekültkérdésben. A magyarok vélekedése egyértelműen mutatja, hogy a nemzet egységes a helyzet megítélésében.

Lényeges különbség a kérdés megítélésében a korosztályok között sincs. A 18-29 év közöttiek 66 százaléka, a 30-39 év közöttiek 73, a 40-49 év közöttiek 79, az 50-59 év közöttiek 81, és a 60 évnél idősebbek 89 százaléka támogatja, hogy Magyarország befogadja a háború elől menekülőket Ukrajnából. Minél idősebb korcsoportot vizsgálunk, annál nagyobb arányú támogatást fedezhetünk fel. Ennek oka vélhetően a történelemben keresendő, ugyanis az idősebb nemzedék az, aki élete korábbi szakaszában már találkozott háborús időszakkal, míg a fiatalabb nemzedékek javarészt békés időszakban élték le életüket.

A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült, az adatfelvételre 2022. március 1. és március 3. között került sor. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.