Az Erasmus-program felfüggesztése Brüsszel öngólja
Leginkább a fiatalokat háborította fel az Európai Unió, amikor kilátásba helyezte az Erasmus-program magyarországi felfüggesztését – derül ki a Társadalomkutató múlt heti felméréséből.[1] A kezdeményezésről értesülők kétharmada (65%), azon belül a 18-29 éves korosztály több mint háromnegyede (77%) elítéli a magyar diákok uniós egyetemeken való tanulását támogató program felfüggesztését.
Az Erasmus-program Magyarországi felfüggesztése bombahírként robbant be két hete, ezért nem meglepő, hogy a magyar társadalom minden csoportjának többsége azt állította a múlt heti felmérés során, hogy értesült a brüsszeli nyomásgyakorlásról. Arra a kérdésre, hallottak-e arról, hogy „az Európai Unió az Erasmus-program magyarországi felfüggesztését kezdeményezte” a válaszadók 62 százaléka felelt igen-nel, azaz három megkérdezettből majdnem minden második.
A kezdeményezés magas hírértéke abban is tükröződik, hogy sokan véleményt is tudtak alkotni az ügyről. Arra a kérdésre, hogy „mindent egybevetve”, jól döntött-e az Európai Unió, amikor „kezdeményezte a magyar diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-program felfüggesztését”, az összes megkérdezett 62, a hírt ismerők körében 65 százalék felelt nem-mel. Ez azt jelenti, hogy az Erasmus-program magyarországi felfüggesztésének kilátásba helyezésével közel ötmillió magyar ellenérzését váltotta ki a Bizottság.
Mindezt hangsúlyozottan támasztja alá, hogy különösen a fiatal felnőttek (18 és 29 év közöttiek), az Erasmus-program potenciális haszonélvezői körében magas a brüsszeli nyomásgyakorlás elutasítottsága. A fiatalok körében azok, akik hallottak a felfüggesztésről, lényegében ötből négyen (77 százalék) helytelenítették azt. A Társadalomkutató készítette a „Magyar Ifjúság 2020” kutatást. Ennek adataiból az derül ki, hogy az akkor 15-29 éves fiatalok közül mintegy 100 ezren[2] (a teljes ifjúsági minta nyolc százaléka) tervezett külföldön tanulni. Az Erasmus-program esetleges felfüggesztése tehát akár százezer fiatal tanulási terveit nehezítené meg.
A brüsszeli döntéshozók vélhetően kezdeményezésükkel a magyar kormányra akartak nyomást gyakorolni, de valójában az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket korbácsolták fel. Az Európai Unió által finanszírozott Eurobarometer-kutatás szerint a 15 és 24 év közötti magyarok 69 százaléka (a teljes népesség 56 százaléka) „bízik az Európai Unióban”.[3] Miközben tehát a magyarok és különösen a fiatal magyarok általában inkább EU-pártiak, ebben a kérdésben, különösen a fiatalok többsége EU-kritikus. Mindez aligha lehetett a brüsszeli döntés szándéka. Ezért állítottuk közleményünk címében, hogy az Erasmus-program felfüggesztése „Brüsszel öngólja”.
Érdekesség még, hogy a magyar
társadalomra jellemző politikai polarizáció ebben a kérdésben csak mérsékelten
érvényesül. Kevésbé meglepő, hogy magyar kormánnyal elégedettek 76 százaléka
elítéli az Erasmus-program felfüggesztéséről szóló EU-döntést (4 nem). Az
azonban figyelmet érdemel, hogy a magyar kormánnyal elégedetlenek megosztottak:
42 százalékuk elítéli a brüsszeli döntést, 38 százalékuk nem. Nincs tehát olyan
csoportja a magyar társadalomnak, amely az Erasmus-ügyben Brüsszel oldalán
állna.
[1] A reprezentatív, országos kutatást a Társadalomkutató Kft. 1000 fős mintán, telefonos megkérdezéssel végezte 2022. január 16. és január 18. között.
[2] A KSH 2021-es Statisztikai Évkönyve alapján (2.2. A népesség korcsoportok szerint, január 1.)
[3] Eurobarometer 97 (2022 nyara), QA6a.11. kérdés